Birtokvédelmi eljárás

 A birtokvédelmi eljárás a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) XVI. fejezete (187-197. §) és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint a 228/2009. (X. 16.) sz. Kormány rendeletben foglaltak alapján folyik. Az e jogszabályokban nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.

 1.) Általános információk:

 Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelem a jegyzőtől vagy a bíróságtól kérhető. A birtokvédelem célja, hogy a dolgot birtokló a birtokát rendeltetésszerűen, más által nem zavarva használhassa.

Ha a birtokos birtokát olyan támadás éri, amelynek elhárítására vagy visszaszerzésére sem a jegyző, sem a bíróság által nyújtott védelem nem elégséges időveszteség vagy más nyomós ok miatt, ilyenkor mód van arra is, hogy a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal elhárítsa vagy birtokát visszaszerezze. Ez a cselekedet azonban a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjedhet túl. Az önhatalom gyakorlása kizárólag ilyenkor megengedett, minden más esetben tilos önhatalomról van szó.

2.) Birtokvédelmi eljárás a közigazgatásban

 A jegyző hatásköre az egy éven belül történt birtoksértés vagy egy évnél rövidebb ideje tartó zavaró állapot esetén kizárólag a birtoklás tényén alapuló birtokvédelemre terjed ki. A jegyző az eljárás során eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától és a tényleges birtokállapot, a valóságos helyzet alapján dönt. Emiatt nem ritkán előfordul, hogy éppen az kap a jegyzőtől birtokvédelmet, akit később egy polgári peres eljárás során a bíróság elmarasztal. A jegyző mindig az eredeti állapotot állítja vissza, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

A birtokvédelmi eljárásban ügyfél a kérelmező, valamint az, aki ellen a birtokvédelmet kérik. A jegyző az ügyfél által előterjesztett nyilatkozatokat és bizonyítékokat haladéktalanul megküldi a másik ügyfél számára.

A birtokvédelmi eljárás megindításáról az ellenérdekű felet haladéktalanul értesíteni kell. A jegyző az értesítéssel egyidejűleg az ellenérdekű félnek megküldi a birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A birtokvédelmi eljárásban az ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket.

A bizonyítás a felek kérelme alapján kiterjedhet

• a tényleges birtokállapotra,
• az eredeti birtokállapotra,
• a birtokos és a birtokháborító személyére,
• a kérelmező tűrési kötelezettségére,
• a tilos önhatalom gyakorlására,
• törvényben meghatározott esetben a birtoklás jogcímére,
• az eredeti birtokállapot helyreállításának célszerű módjára és
• a hasznok, károk, költségek mértékére és viselésére.

 A birtokvédelmi eljárásban újrafelvételi eljárásnak, valamint egyezség jóváhagyása esetén a határozat visszavonásának nincs helye. A jegyző határozata ellen a Ket. szerinti jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

 Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jogosult kérelmére a jegyző végrehajtást rendel el. A jegyző birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha a kötelezett a bírósághoz fordul.

Ha a bíróság a birtokvédelmi eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról - a hasznok, károk és költségek kivételével - a jegyző gondoskodik.

 3.) A birtokvédelmi kérelem

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul melynek tartalmaznia kell: (lásd formanyomtatvány)

• a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
• a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
• az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
• a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
• a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
• a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.

4.) Ügyintézés:

Az ügyet intéző osztály:
Jogi és Közigazgatási Igazgatóság
Általános Igazgatási Osztály

Címe:
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. ügyfélszolgálati iroda

Ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő: 8-12-ig, 13-16-ig
Szerda: 8-12-ig, 13-16-ig

Ügyintéző:
Parrag Ferencné vezető-főtanácsos

Az eljárás indul:
Kérelemre

Ügyintézési határidő:
30 nap

A birtokvédelem iránti kérelem benyújtható postai úton (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) és személyesen az ügyintézőnél vagy Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán.

A kérelem benyújtható az Ügfélszolgálaton vagy a honlapon található Kérelem birtokvédelmi eljárás megindításához című nyomtatvány kitöltésével vagy saját szerkesztésű beadvány formájában.

Illeték:

A kérelem az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerint illetékköteles, melynek mértéke jelenleg 3000,- Ft.

Eljárási költség viselése:

A jegyző az eljárás végén a Ket. 153-154. §-ai alapján dönt az eljárási költség viselése kérdésében.

Költségmentesség kérhető: a 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet alapján

A birtokvédelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolásában a birtokvédelmi ügyintéző nyújt segítséget.

5.) Letölthető nyomtatvány
 

Kérelem birtokvédelmi eljárás megindításához