Átmeneti nevelésbe vétel

Ügyintézők:
Dr. Barabás Csilla (4. számú iroda, 74/528-404)
Halmai Zsuzsanna (3. számú iroda, 74/528-403)

Az eljárás jogi alapja:
Csjt. 101-104. §, Gyvt. 77-79. §, Gyer. 99-110. §, 158-159. §, 160-162. §

Hatáskör:
Városi Gyámhivatal

Illetékesség:
Lásd: Gyár 4. § c, d, és h. pontjai, 21. § valamint 23. § (3) bek.

Döntéshozatal soron kívül!

Okok:
(1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelő szülőnél vagy –ha ez nem lehetséges–gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(2) Az (1) pont szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti jogaszünetel.
(3) Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek, otthont
nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására.
(4) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(5) A gyermeknek a nevelőszülőhöz vagy gyermek otthonba, illetve más bentlakásos intézménybe vi teléről a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik
A gondozási hely meghatározására a Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakvéleménye alapján kerül sor.

Eljárás menete:
A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során
a) feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében ésa veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket,
b) feltárja a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket,
c) beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzőnél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzőt a gyermek ingó- és ingatlan vagyonának leltározására,
d) meghallgatja a szülőt a gyermek iskolájának, életpályájának,illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,
e) javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához,
f) beszerzi a szülő vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat,
g) a gyermek tartózkodási helyén környezettanulmányt készít,
h) beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár a Gyer. 54.§ (1) bekezdése alapján.

Joghatások:
- szülői felügyeleti jog szünetel,
- kapcsolattartási joga megmarad, de ha visszaél vele, korlátozható, szüneteltethető, megvonható.
Évenkénti felülvizsgálat, tájékoztatás kérése a
- gyámtól,
- nevelőszülőtől,
- szakszolgálattól,
- gyermekotthontól,
- gyermekjóléti szolgálattól,
- szükség szerint a megyei, (fővárosi) Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól

Megszüntetés:
a felülvizsgálat eredményeképpen:
- ha okai már nem állnak fenn,
- gyermek tartós nevelésbe kerül,
- gyermek nagykorúvá vált (megszűnést megállapító határozattal!),
- a gyermeket örökbe fogadták,
- bíróság döntése alapján különélő szülőhöz vagy harmadik személyhez került.