Közös szabályok a gyám és a gondnok számadásával kapcsolatban

Az eljárás jogi alapja:
Csjt. 109-110. §, Ptk. 20/D. §, Gyer. 158-162. §

Számadás fajtái:
- rendszeres
- eseti
- vég

Számadásra kötelesek:
- hivatásos gyám
- hivatásos gondnok
- gondnok
- gyám

Nem kötelesek rendszeres számadásra
1. A gyám,
- akinek gyámoltja nem rendelkezik vagyonnal és
- a gyámolt bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
2. A gondnok,
- ha a gondnokoltnak nincs vagyona és
- munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának, (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.

A. RENDSZERES SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSE, CSATOLANDÓ BIZONYLATOK:
1. A gondnok éves számadását minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot meghozták.
2. A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások képezik.
3. A bevételeket és kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni.
4. Csatolni kell:
- a gyámolt vagy a gondokolt személyes ügyeire vonatkozó jelentés (oktatásáról, neveléséről, tartásáról, egészségi állapotáról),
- a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat.

Amennyiben a bevételeket, ill. a kiadásokat igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a városi gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

Egyszerűsített számadás:
- annak a gyámnak, aki a gyámolt közeli hozzátartozója, a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni, ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét;
- bizonylatok nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
- annak a gondnoknak, aki a gondnokolt közeli hozzátartozója nem kell tételesen feltüntetni a bevételeket és a kiadásokat és az igazoló iratokat sem csatolni,
HA
- a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét,
VAGY HA
- a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, ill. a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék,
FELTÉVE, HOGY
- az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét;
- A számadási időszak alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.
- egyszerűsített, ill. a számadás alóli felmentés esetén is a gyám, ill. a gondnok köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint a számadás alapjául szolgáló bizonyítékokat figyelembe venni. (Ez nem vonatkozik a bizonylat nélkül elszámolható költségekre.)

B. ESETI SZÁMADÁS (ELFOGADÁSÁRA A RENDSZERES SZÁMADÁS SZABÁLYAIT KELL ALKALMAZNI)

Eseti számadásra kötelezhető:
- az, akinek a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a gyermek vagy gondnokolt vagyonát igénybe vegye,
- az, aki rendszeres számadásra köteles,
- a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy akkor, ha osztalékelőleg kifizetésére került sor.

Amennyiben kiskorú gyermek vagy gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz benyújtja. Elfogadásáról eseti számadásként a városi gyámhivatal dönt.

Eseti számadás megtételére:
- a gondnokolt
- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
- a gondnokolt és a gyermek közeli hozzátartozója
- kérésére is felszólíthatja a gyámot, gondnokot a városi gyámhivatal.

C. VÉGSZÁMADÁS

- a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed,
- a vagyonkezelésre jogosult gyámnak, gondnoknak a vagyonkezelői joga megszűnésekor, ill. a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően kell elkészítenie,
- a korábban felvett leltáron, ill. benyújtott számadásokon alapul.
- Városi gyámhivatalhoz, ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, ha a gyám vagy a gondnok személyében történik változás.
- Volt gondnokolthoz, ill. gyámolthoz, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, ha a gyámolt nagykorúságát elérte (ebben az esetben a gyám a végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett példányát az illetékes városi gyámhivatalnak megküldi).
- Ha a gondnokság a gondnokolt halála miatt szűnik meg, a gondnok az örökösöknek – és nem a gyámhivatalnak – tartozik számadással.

Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy ha a gondnokolt gondnokságát, ill. vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a városi gyámhivatal haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat és a volt gondnokoltat, ill. gondnokoltat arról, hogy milyen ingó és ingatlanvagyonnal rendelkezik és a vagyonára vonatkozó számadást kitől kérheti. Amennyiben a gyermek szülői felügyelet alatt állt, önjogúvá válásakor őt is értesíteni kell.

Határozathozatal előtt a városi gyámhivatal
megvizsgálja:
- számadás helyességét,
- kiadások szükségességét,
- értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot.
Indokolt esetben beszerzi
- korlátozottan cselekvőképes,
- törvényes képviselő,
- hozzátartozók,
- bentlakásos intézmény vezető
észrevételeit. Ezt a felhívástól számított 15 napon belül lehet megtenni.

Ha a számadás helyes:
- a számadást határozattal kell elfogadni
BENNE:
- maradványról (felhasználásról vagy betétbe helyezésről),
- HA VÉGSZÁMADÁS, vagyonkezelés alóli felmentésről rendelkezni kell.

HA
- hiányt
- indokolatlan kiadást,
- nem megfelelő gazdálkodás eredményeként kárt
állapít meg a városi gyámhivatal, felszólítja a számadásra kötelezettet, hogy 8 napon belül az okozott kár összegét betétbe fizesse be.
HA
a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, vagy vitatja az összeget vagy annak egy részét,
- a gyámhivatal pert indít a követelés érvényesítése iránt.
HA
a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
- a gyámhivatal pert indít a kötelezettség megállapítása iránt (Pp. 123. §) ezzel egyidőben a szülőtől, gyámtól, gondnoktól a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2)] és
- a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

Ha a gyám és a gyámsága alatt álló között vitás követelések vannak, ezt is lehet bírósági úton érvényesíteni.

A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.