Az Európai Bizottság a borpiaci szabályozás teljes reformját kívánja elérni. A terv célja az európai bortermelők versenyképességének növelése, az EU borok hírnevének erősítése, a piaci részesedés visszaszerzése, a kereslet és a kínálat egyensúlyba hozása, a szabályozás egyszerűsítése, miközben megőrzi a bortermelés hagyományait, valamint megerősíti a vidék szociális szerkezetét és környezeti értékeit.

A Bizottság radikális változást szeretne elérni. Ez egy "egylépcsős" vagy egy "kétlépcsős" megközelítést jelentene. A kétlépcsős megközelítés szerint először a kereslet és a kínálat egyensúlyát kialakító intézkedésekre kerülne sor, majd ezt követően a versenyképesség fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, beleértve a telepítési jogok rendszerének eltörlését is. A termelők számára nagyvonalú ösztönzőket ajánlanának fel a gazdaságtalan szőlőültetvények kivágása érdekében, a korszerűtlenné vált piactámogató intézkedéseket ? mint például a párlást ? megszüntetnék, míg a címkézési rendszert és a borászati gyakorlatokat aktualizálnák és egyszerűsítenék. Pénzeszközöket irányítanának át a borágazat igényeihez igazított vidékfejlesztési intézkedésekhez és a tagállamok számára egy nemzeti pénzügyi alapot biztosítanának a nemzeti szinten meghatározott intézkedések finanszírozására.

Az "egylépcsős" változat szerint vagy hagynák, hogy a telepítési jogokra vonatkozó korlátozások hatálya 2010. augusztus 1-jén lejárjon, vagy azonnal eltörölnék ezt a rendszert, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi kivágási programot is megszüntetnék. A Bizottság az elképzelések alapos vitáját követően 2006 decemberében vagy 2007 januárjában fogja a törvényhozói javaslatokat előterjeszteni.

"Az európai borok a legjobbak a világon" - közölte Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. "Borágazatunk jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, és nekünk ezt a potenciált aktívan ki kell használnunk. Történelmi hagyományaink és az EU-ban termelt rengeteg kiváló minőségű bor ellenére az ágazat komoly problémákkal küzd. A fogyasztás csökkent, az "Újvilágból" behozott borok pedig egyre nagyobb teret hódítanak a piacunkon. Mi itt Európában túl sok olyan bort termelünk, amelynek nincs piaca. Túl sok pénzt költünk arra, hogy megszabaduljunk a feleslegektől, ahelyett, hogy ezeket az összegeket a minőség és a versenyképesség javítására fordítanánk. A túlbonyolított szabályozás hátrányt jelentenek termelőink számára, és megtévesztik fogyasztóinkat. Nem a körülbelül 1,2 milliárd eurós költségvetés megnyirbálását szorgalmazom, hanem azt, hogy ezt a pénzt értelmesebb módon használjuk fel. Ez nagyszerű lehetőség arra, hogy visszahelyezzük az EU borágazatát a csúcsra, ahova tartozik - nem szabad elszalasztanunk."

Az előnyben részesített megoldás: a borászati rendszer mélyreható reformja

Az intézkedések a következőket foglalják magukba:

- A kivágási programot újraélesztenék, a kivágási támogatás szintjét úgy határoznák meg, hogy a nem versenyképes termelők számára ösztönzést jelentsen az ágazat elhagyására. A támogatást évente csökkentenék, így ösztönöznék a termelőket, hogy már az első évtől bekapcsolódjanak a programba.

- A cél 400 000 hektár szőlőültetvény kivágása öt év alatt, legfeljebb 2,4 milliárd ? támogatás igénybevétele mellett. A kivágás önkéntes alapon történne.

- A telepítési jogok rendszerét 2013-ig hosszabbítanák meg, amikor is végleg megszűnne. A legkevésbé versenyképes termelőket ösztönözné leginkább, hogy eladják jogaikat, míg azok, akik az ágazatban maradnak, több figyelmet tudnának szentelni a versenyképességre, mivel a telepítési jogokkal összefüggő költség nem jelentene akadályt a növekedésükre.

- Az egykori szőlőtermő területek jogosulttá válnának az egyszerűsített kifizetésekre, és a kifizetésekre a környezetvédelmi minimumkövetelmények betartása során kerülne sor.

- A piacszabályozó eszközöket ? mint például a melléktermékek párlásához, az élelmezéscélú alkohol párlásához, a magántároláshoz és a must felhasználásához nyújtott támogatást ? eltörölnék. A krízispárlást megszüntetnék, vagy felváltaná a nemzeti pénzügyi alap felhasználásával finanszírozott biztonsági háló.

- Az említett pénzügyi alapot minden egyes termelő ország számára biztosítanák, melyből az adott ország helyzetének leginkább megfelelő intézkedéseket lehetne finanszírozni.

- Pénzeszközöket csoportosítanának át a borágazatot érintő vidékfejlesztési intézkedések - mint például egy személyenként évi 18 000 eurós támogatást biztosító korengedményes nyugdíjazási rendszer vagy bizonyos agrár-környezetvédelmi programok - finanszírozására.

- Egy világosabb, egyszerűbb, átláthatóbb minőségi politika jönne létre, mely a borokat kétféle osztályba sorolná: földrajzi árujelzővel ellátott bor, valamint földrajzi árujelző nélküli bor.

- Egyszerűbb címkézési szabályozást alakítanának ki, mely segítené a fogyasztókat, és a termelők számára is könnyebbé tenné a konkurenciával folytatott versenyt. Ez magába foglalná a szőlőfajták és az évjárat feltüntetésének engedélyezését a földrajzi árujelző nélküli borokon, melyet a jelenleg hatályban lévő szabályozás nem tesz lehetővé.

- Az új borkészítési eljárások jóváhagyásáért a továbbiakban a Bizottság lenne felelős. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által elfogadott borászati gyakorlatokat a Bizottság is elismerné.

- Tilos lenne a bor alkoholtartalmát cukor felhasználásával növelni.

- A közlemény foglalkozik e mélyreható reform "egylépcsős" változatával is, amely nagyon gyors és drasztikus kiigazításokat követelne meg a borágazatban.

- Ez utóbbi forgatókönyv szerint vagy hagynák lejárni a telepítési jogokra vonatkozó korlátozások rendszerének hatályát 2010. augusztus 1-je után, vagy azonnal eltörölnék ezt a rendszert. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi kivágási program is megszűnne. A mezőgazdasági termelő költségén kivágott szőlőültetvény területének minden egyes hektárja részévé válna az egységes támogatási rendszer keretében támogatásra jogosult földterületeknek.

Választható lehetőségek, melyek nem kínálnak megfelelő megoldást:

A jelenlegi helyezet fenntartása (Status que): a csupán "szépítő" jellegű, kisebb változtatások nem lennének gazdaságilag vagy politikailag fenntarthatók.

A piac teljes körű deregulációja: A drasztikus változások komoly negatív gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnának az érintett borvidékekre.

A KAP reformját modellező reform: A termeléstől függetlenített támogatás lehetséges összege nagyon alacsony lenne, és számos termelő esetében valószínűleg nem kompenzálná megfelelő mértékben a kieső piactámogatást.