A Pécsi Tudományegyetem célkitűzései közé tartozik, hogy a régió meghatározó intézményeként határokon innen és túl egyaránt méltón képviselhesse országunkat, ezen belül a Dél-Dunántúlt. Amikor egyetemünk 2000-ben elindította ezt a borválasztást, az alapelvek között volt, hogy a régió borvidékeiről igyekszünk kiválasztani egy-egy fehér és vörösbort. Emellett fontos érv volt persze az is, hogy az egyetemi bor elérhető áron legyen megvásárolható az egyetemi oktatók és hallgatók részére is.

A korábbi években három érintett borvidék képviselői nyerték el ezt a címet: a szekszárdi borvidékről ketten, a szekszárdi Szent Gaál Pincészet, illetve tavaly a Takler Pince. Pécs-Mecsekaljáról Radó István, Somogyi Tibor és a Belvárdgyulai MG. Rt. A legnépesebb természetesen a villányi nyertesek listája, ahonnan Bock József, Müller János, Molnár Lajos, Polgár Zoltán és a Szársomlyó Kft. borai ízlettek az egyetemi zsűrinek.

A korábbi évekhez hasonlóan 2006-ban is fehér, illetve vörös borok kategóriájában kereste a 20 tagú egyetemi zsűri a legjobban tetszőt. A pályázatra a három borvidékről 8 termelőtől összesen 17 bor érkezett: 8 fehér és 9 vörösbor.

A Pécsi Tudományegyetem Bora 2006 címet elnyert borok bemutatását, a termelők részére az oklevelek átadását 2006. szeptember 12-én 16 órakor rendezi meg a Pécsi Tudományegyetem a Hunyor Vendégházban (Pécs, Jurisics M. u. 16.).

Hamarosan megalakul legalább harminc szekszárdi és környékbeli borász gazdasági közössége. - A néhány hektáron gazdálkodók nem az egyéni, hanem az uniós tendenciát követő közös utat választották - mondja Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke, a hamarosan létrejövő szövetkezés főszervezője.
Hozzátette: két borásztársával - Heimann Zoltánnnal és Módos Ernővel - már évekkel ezelőtt kezdeményezték a pinceszövetkezet létrehozását. Az alapító borászoknak arról kellett dönteniük, hogy a szövetkezeti formát vagy a gazdasági társaságot választják-e. Ugyanis mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Ha pinceszövetkezetet alakítanak, minden tag egyforma értékben vásárol részjegyet. A tagonkénti azonos indulótőke azt is jelenti, hogy a döntésekben minden tag azonos értékű szavazattal vesz részt. A gazdasági társaság esetében viszont előnyösebbek a forrásszerzés feltételei.

Kővári László elmondta: nagyrészt pályázati pénzekből szeretnének építeni feldolgozót és a bor tárolására alkalmas pincét. Ez mintegy félmilliárd forintos beruházást jelent. Megjegyezte: 2007-ben akkor lehetnek pályázóképesek, ha szeptember közepére létrehozzák a csoportot. Harminc szőlősgazda csatlakozására feltétlenül számíthatnak.

Mivel a szekszárdi kistérség programjában is szerepel a pinceszövetkezet - illetve gazdasági társaság - megalakítása, így a szekszárdiak mellett bátaszéki, kölesdi és sióagárdi gazdák társulása is valószínű. Közöttük vannak egy-két hektáron gazdálkodók, de többen tíz hektárt meghaladó szőlőültetvénnyel rendelkeznek. Érdekeik ebben az esetben azonosak: a közös piaci fellépés valamennyiüknek segítséget jelenthet.

Kővári László hangsúlyozta: az országban több pinceszövetkezet működik, ám kevés az olyan, amelyet - a szekszárdihoz hasonlóan - nem tőkebefektető közreműködésével, hanem önerőből hoztak létre.

---

Az EU borpiaci szabályrendszere miatt az európai bortermelők defenzívába kényszerültek az ausztrál, új-zélandi, dél-afrikai piaccal szemben, ezért reformokra lesz szükség

Az Európai Unió várható borreformjával kapcsolatos közös magyar álláspont kialakításáról tanácskoztak neves borászok, borászati és érdekvédelmi szervezetek képviselői kedden Szekszárdon.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kocsis Imre Antal polgármester, a Magyar Bortelepülések Országos Szövetségének elnöke elmondta: ez év februárjában egy brüsszeli megbeszélésen az Európai Unió mezőgazdasági biztosa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az érvényben lévő közös borpiaci szabályrendszer következtében az európai bortermelők defenzívába kényszerültek az ausztrál, új-zélandi, dél-afrikai piaccal szemben, és ez év közepére elkerülhetetlenül reformokra lesz szükség.

Kocsis Imre Antal hozzátette: hazatérve úgy tapasztalta, hogy a magyar álláspont kialakítása késlekedik, nem indult el az a közös gondolkodás, amely az európai reformfolyamatokhoz magyar javaslatokkal társulhatna, ezt a hiányt pótolandó hívta össze a tanácskozást.

Botos Ernő Péter, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója a kialakult koncepciót összegezve elmondta: javaslatuk szerint minden olyan támogatási rendszert meg kellene szüntetni az Európai Unión belül, ami nem piacközpontú, amely deformálja a termelést.

Koncentrálni kell két olyan pontra, amely Magyarországnak is alapvető érdeke, ez pedig a szerkezet-átalakítás - technológiai, ültetvényszerkezeti, technikai fejlesztések -, és a piacra jutás - a marketing és piaci információs rendszerek, szervezetek -támogatása - szögezte le.

Sümegi József, a Magyar Szőlészek és Bortermelők Szövetsége az összefogást szorgalmazta az érdekérvényesítésben, hogy ne egy csatlakozó ország alulfinanszírozott szőlőtermelői és borászai legyünk, hanem ugyanazokat a preferenciákat élvezzük, amelyeket a korábbi (...) uniós országok élveznek.

Jásdi István, a Vindependent képviseletében úgy ítélte meg, ’’nem egészen esélytelen a helyzetünk’’ hiszen a befizető országok a jelenlegi termékpálya-modellt rossz hatékonyságúnak, költségesnek és korruptnak tartják.

A résztvevők aggodalmukat fejezték ki, hogy a mezőgazdasági miniszter anélkül utazott Brüsszelbe tárgyalni az uniós termékpálya-politikáról, hogy a szakmával előzetesen egyeztetett volna.

Reményüket fogalmazták meg ugyanakkor, hogy júniusra képesek lesznek egy, a nemzetközi társszervezetekkel egyeztetett, kidolgozott javaslatot összeállítani, amelyet Budapesten, majd Szekszárdon megismertetnek az európai uniós képviselőkkel is.