Szekszárd - a jövő városa

Szabadidő | Közügyek | Gazdaság MAGYAR | DEUTSCH | ENGLISH

Menü

Szekszárd Történet Látnivalók Múzeumok, galériák, emlékművek, szobrok Testvérvárosok Kitüntetések, díjak Aranykönyv Galéria Kultúra Sport, szabadidő Ifjúság Gemenc A szekszárdi bor Kézművesek Turizmus Szekszárdi Vasárnap Térkép

Babits Mihály Emlékház

 
7100 Szekszárd, Babits u. 13.
Tel: 74/312-154
 
 
 

Múzeumi óra:
  • Babits Mihály és Szekszárd

BABITS MIHÁLY EMLÉKHÁZ - Állandó kiállítások:
 
 
 


Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. A költő nagyapja, Kelemen József, szekszárdi letelepedésekor, az 1850-es években vásárolta meg.
A földszinti kiállítás a Halálfiai, Babits Mihály önéletrajzi ihletésű, szekszárdi témájú regényének helyszínét és alakjait eleveníti meg. A költő gyermekkorának első hat évét töltötte a szülői házban, később diákként és fiatal tanárként a szünidőkben gyakran tért haza. Az első szoba édesanyjáé, Kelemen Auróráé volt. Az itt álló ágyon született 1883. november 26-án Babits Mihály. A család fogadószobájában a piros szalongarnitúra mellett anyai nagyanyja, Rácz Innocencia - Cenci néni - íróasztala látható. A harmadik helyiség Babits Mihály szobája volt, ha gyermekkorában a vakációkra hazatért, majd később is, amikor híres költőként meglátogatta családját. Az ablak közelében áll egy sublót, melynek felső fiókja íróasztallá alakítható át. Ezt használta a költő diákkorában, ide rejtette első írásait. A diákszobához egy kisebb helyiség is csatlakozik. Ha Babits Szekszárdon tartózkodott a két szoba között mindig nyitva állt az ajtó. A költő gondoltaiba merülve fel-alá járkált a két szoba között, így fogalmazta verseit.
Az emeleten a költő életútját követhetjük nyomon dokumentumok, kéziratok, fényképek segítségével. Az utolsó két szoba Babits Mihály könyvtárát idézni meg. Babits halála után Török Sophie a költő könyvtárának nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette, sajnos az épületet bombatalálat érte a háborúban, a könyvek nagyobb része megsemmisült. A könyvszekrényben a megmaradt kötetekből láthatunk válogatást.

A Dienes Valéria Emlékszoba a Babits Mihály Emlékház udvari szárnyában található. Dienes (Geiger) Valéria filozófusnő és táncteoretikus életútját és munkásságát követi végig a kiállítás.
Geiger Valéria 1879. május 25-én, Szekszárdon született, a Babits-ház után következő második házban. Gyermekként gyakran találkozott a nála néhány évvel fiatalabb Babits Mihállyal a Séd patak partján levő házban. Geiger Valéria 1901-ben az első öt magyar nő között iratkozhatott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. 1905-ben doktorált filozófiából, matematikából és esztétikából. A matematikus Dienes Pállal való házasságkötése után, a Dienes Valéria nevet használta. 1908-12 között Párizsban a Sorbonne-on a filozófus Henri Bergson előadásait hallgatta. Bergson első magyar fordítója volt.
A mozdulatművészet - Isadora Duncan modern tánca - már ez első látásra nagy hatással volt rá. Dienes Valéria kidolgozta ennek a mozdulatvilágnak a rendszerét, melyet görög szóval orkesztikának nevezett el. Mozdulatművészeti iskolát nyitott Budapesten, amelynek előadása 1917-ben a magyarországi szabad tánc első színpadi megjelenése volt. Dienes Valéria orkesztikai műsorának nemcsak a mozdulatanyaga volt modern, hanem a mozgással összhangban levő szöveg dallam is. Ady és Babits verseire is tervezett koreográfiát, s 1917-ben már Bartók-zenére is táncoltak tanítványai.
A húszas években Prohászka Ottokár fehérvári püspökkel kialakult szellemi és lelki kapcsolata vezette el a modern katolicizmushoz. A mindig újat kereső, a teljességet kutató filozófus asszony kilencvenkilenc éves korában, 1978. június 8-án búcsúzott el örökre.

Baka István Emlékszoba A költő világát könyvtára, íróasztala és néhány személyes tárgya idézi meg. Baka István a költői képalkotás és szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, író, műfordító szerkesztő. 1948. július 25-én született Szekszárdon.
1966-ban érettségizett a Garay János Gimnázium orosz tagozatán. Az önképzőkör, színjátszó kör, versmondás, zene, Tolsztoj és Dosztojevszkij olvasása eredetiben a diákévek legboldogítóbb elfoglaltságai voltak számára. 1967-72 között a József Attila Tudományegyetem magyar orosz szakos hallgatója. Megismerkedik Ilia Mihállyal, aki 1969-ben közöl először verseket tőle a Tiszatájban. 1971-72-ben egy teljes tanévet Leningrádban tölt, ahol egész pályáját meghatározó élményeket szerez. Itt olvas először szamizdat irodalmat. Itt fedezi fel Mandelstam, Szosznora, Brodszkij verseit. Itt döbben rá Magyarország provincia mivoltára. Ennek hatására kezdte magát nemzeti elkötelezettségű költőnek vallani.
1972-től tanár Szekszárdon az Egészségügyi Szakközépiskolában. 1974-től Szegeden a Kincskereső munkatársa, főmunkatársa, majd 1993-tól nyugdíjazásáig főszerkesztő-helyettese. Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. 1993-ban nagy sikerű műfordítás szemináriumot tart a szegedi egyetemen. Költészetére legnagyobb hatást műfordító munkája mellett a komolyzene gyakorolta. Zenei élményeiből született - saját megfogalmazása szerint - verseinek szonáta formája is. Hosszantartó, súlyos betegség után 1995. szeptember 20-án hunyt el Szegeden. Szülővárosa temetőjében nyugszik.

Normál oldal MarkCon 2008